ALAPSZABÁLY

 

 

/a 2012. március 21. napján az egyesület rendes tagjainak részvételével megtartott alakuló közgyűlésen elfogadott dokumentum/

 

------------------------------------------------------------------------------------------------

                                          Alapszabály

2012.március 21.

 

Alulírottak, mint a Borostyán Lovagrend Humanitárius Egyesület 2012. év március 21. napján megtartott alakuló Közgyűlésén, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II.törvény 12.§ (1)bekezdése valamint a szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták, hogy egyesületet hoznak létre.

 

A Közgyűlés az alábbi Alapszabályt fogadta el:

1. Általános rendelkezések

1. Az egyesület magyar neve:           Borostyán Lovagrend Humanitárius 

                                                               Egyesület

2. Alapítás időpontja:                        2012. március 21.

 

3. Az egyesület működési területe:  Az egyesület elsősorban a Magyar 

                                                                Köztársaság területén emellett

                                                                világviszonylatban kívánja kifejteni

                                                                tevékenységét.

4. Az egyesület székhelye:                1157 Bp. Zsókavár u. 20.

5. Az egyesület jogállása:                  Társadalmi szervezet

6. Képviseli:                                          Csjef Zoltán elnök

 

Az egyesület önálló  jogi személy, amely határozatlan időre alakul.                                        Az egyesület érdekképviseleti szervekkel, más más társadalmi szervezetekkel és gazdasági társaságokkal együttműködik céljai megvalósítása érdekében.

7. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, az egyesület pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

8. Az egyesület tagsági besorolása:

Az egyesület szervezetként működik, cél szerinti tevékenységei az (1997. évi CLVI.törvény 26.§ 2. pontja)

 

 

---

                                Az egyesület tagsága

1. Az egyesület tagjai:A) Alapító tagok, B) Pártoló tagok

A) Alapító tagok: A jelen Alapszabályt aláírók

2. A tagsági felvételt Az Elnökséghez intézett írásbeli belépési nyilatkozattal lehet kérelmezni. A tagsági viszony a csatlakozási szándéknyilatkozat elfogadásának egyesületi nyilvántartásba vételét követően keletkezik.

A tagfelvételről a végső döntést azElnökség 2/3-os többséggel hozza meg. Az Elnökség elutasító döntése ellen a felvételt kérő a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért.

3. A tagok jogosultak a Közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal részt venni             (minden tagnak egy szavazati joga van), az egyesület szervezetében tisztséget vállalni, másokat az egyesület szerveibe megválasztani, az egyesület szolgáltatásait, eszközeit és logó-ját meghatározott feltételek mellett igénybe venni és használni.

4. A tagok kötelesek az egyesület vagyonát megóvni, a szervezet érdekeit szolgálni, tekintélyét megbecsülését gyarapítani, továbbá az Alapszabályt betartani.                           A tagok kötelesek a szervezet életében, tevékenységében részt venni, tisztségbe való megválasztásuk esetén ezt a legjobb képességeik szerint ellátni, a megállapított tagdíjat rendszeresen (évente) megfizetni.                                                                                                   A természetes tagok személyesen, a jogi személy tagok bejegyzett képviselőjük által gyakorolják jogaikat, illetve teljesítik kötelezettségeiket.

5. A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, kizárással és törléssel.

5.1 A kilépni kívánó tag kilépési szándékát az Elnökséghez köteles írásban bejelenteni, és az Elnökség gondoskodik a tagnyilvántartásból való törléséről.

5.2 Kizárásról a Közgyűlésen résztvevők 2/3-a dönt.A tagot a Közgyűlés akkor zárja ki, ha az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, ha a tag vétkes magatartásával veszélyezteti az egyesület céljainak elérését. A kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a tagot mulasztása vagy az egyesületet sértő tevékenysége megszüntetésére az Elnökség előzetesen írásban figyelmeztette, felhívta, de a tag ennek ellenére sem pótolja mulasztását vagy változtat tevékenységén. A kizárási javaslatot az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé. A Közgyűlés kizárást megállapító határozata ellen a kizárt tag 30 napon belül a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

5.3.1 Törölni kell továbbá azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének indokolatlanul nem tesz eleget. az Elnökség a tagdíjfizetésre nyitva álló határidő leteltét követő 15 (tizenöt) napon belül a tagot írásban felszólítja kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a tagdíjfizetési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül sem tesz eleget, az Elnökség határozatával törli a tagok közül és a törlésről a határozat meghozatalától számított 15 (tizenöt) napon belül írásban értesíti a tagot. A határozat ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

5.3.2 Törölni kell továbbá a tagot, ha magánszemély tag meghalt, illetve jogi személy tag jogutód nélkül megszűnt.

E tények hitelt érdemlő megállapítása, valamint a törlés végrehajtása az Elnökség feladata, amelyről beszámol a közgyűlésnek. A törlésről az Elnökség határozatot hoz, mely ellen jogorvoslattal lehet a Közgyűléshez fordulni.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

            Az egyesület szervezete, működése

                                          1. A Közgyűlés

1.1 Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a rendes tagok összességéből áll. A Közgyűlésen a jogi személy tagok bejegyzett képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés dönthet az egyesületet érintő minden kérdésben.

Kizárólagos jog és hatáskörében:

a) elfogadja, módosítja az alapszabályt, illetőleg az egyesület egyéb szabályzatait:

b) kimondja az egyesület feloszlását vagy más szervezettel való egyesülését:

c) 4 évre megválassza az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait:

d) a tisztségviselőket visszahívja (abban az esetben, ha a tisztségviselők az egyesület céljaival ellentétes magatartást tanusítanak, veszélyeztetve ezáltal az egyesület működését, jó hírnevét:

e) meghatározza az egyesület költségvetését:

f) dönt az egyesületi tevékenység fő irányairól, elfogadja az éves munkatervet:

g) meghatározza a tagdíj mértékét:

h) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat:

i) meghatározza az Elnökség működésének alapvető irányait:

j) döntést hoz minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály vagy jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

1.2 A Közgyűlést az Elnök hívja össze évente legalább egy alkalommal (rendes közgyűlés) Négyévente tisztújító közgyűlést kell tartani. A Közgyűlés a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni, rendkívüli közgyűlést kell tartani, különösen ha a tagok egyharmada (1/3) azt- az -ok és cél megjelölésével-írásban kezdeményezi, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.             Mindkét esetben az erre irányuló indítványt - a tervezett napirendi pontokkal együtt - az egyesület Elnökének kell megküldeni, aki 8 (nyolc) napon belül köteles gondoskodni a rendkívüli ülés összehívásáról.

Rendkívüli ülést kell tartani akkor is, ha azt a bíróság elrendeli.

A közgyűlésre szóló meghívót a hely, időpont, és a javasolt napirend megjelölésével 15 (tizenöt) nappal előbb meg kell küldeni a tagoknak. A napirend közlését postai úton írásban, az átvételt igazolható módon kell megtenni, illetőleg ha a meghívó átadása személyesen történik, akkor a meghívó átvételét igazolni kell.

A Közgyűlést az (Elnök akadályoztatása esetén Elnökhelyettes) hívja össze.                         A Közgyűlésre szóló meghívónak tartalmaznia kell a figyelmeztetést a távolmaradás következményeire (Alapszabály IV.1.4), valamint a határozatképtelenség esetére szóló megismételt Közgyűlés időpontját is.

A Közgyűlést az Elnök - illetve ha az Elnök a Közgyűlésen nem vesz részt, az Elnökhelyettes - vezeti és ő gondoskodik a Közgyűlésről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről is.

1.3 A Közgyűlés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szervezeti jog nélkül. A tanácskozási jogot a közgyűlés a külön meghívottak számára megszavazhatja. A Közgyűlés nyilvánossága érdekében a közgyűlésről szóló tájékoztatást az egyesület internetes és mindenki számára elérhető honlapján közzé kell tenni.

Zárt ülés - az érintett erre irányuló kérése esetén - a személyiségi jogok védelme érdekében vagy jogszabályi előírás esetén rendelheti el az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes.

1.4 A Közgyűlés határozatait általában - ha a jelen Alapszabály, illetve jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel (50%+1 fő) nyílt szavazással hozza.

A Közgyűlés határozatait az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes az érintettekkel írásban közli a határozathozataltól számított 8 (nyolc) napon belül.

A Közgyűlés határozatképes, ha szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb 8 (napon) belüli időpontra ugyanazon napirendi pontokkal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.                                                         A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha a tagok figyelmét a meghívóban erre felhívják.

1.5 A tagok összegségének 2/3-os többségi szavazata (minősített többség) szükséges

- az Alapszabály elfogadásához, illetve módosításához,

- az egyesület feloszlásához, illetve más szervezettel való egyesüléshez

- az Elnökség, Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztásához, felmentéséhez és visszahívásához, továbbá

- az éves beszámoló és a társasági jelentés elfogadásához.

Titkos szavazás szükséges:

- Titkos szavazást rendel el a Közgyűlés levezető elnöke az Elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.

- az Elnökség tagjainak megválasztásához, visszahívásához, valamint Személyi kérdésekben a szavazás mindig titkosan történik.

1.6 A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben érdekelt.

Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

-------------------------------------------------------------------------------------------

                                          2. Az Elnökség

2.1 Az Elnökség két közgyűlés között az egyesület vezetőszerve.

A Közgyűlés 5 főből álló Elnökséget  választ 4 (négy) évre.

Az Elnökség tagjainak megbizatása a Közgyűlés általi megválasztással, és a tisztségviselő tagok elfogadó nyilatkozatával jön létre.

Elnökség tagjai: Elnök, Elnökhelyettes, Titkár, továbbá az Gazdasági ügyvivő és Szervezeti ügyvivő

A tisztségviselésre jelölt személyek lehetnek más hasonló tevékenység ellátására alakult társadalmi szervezet képviselői, azonban kötelesek a Közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más szervezetnél /más társadalmi szervezetben/ is betöltenek.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

Az Elnökség tagjainak megbizatása megszűnik:

- visszahívással, vagy felmentéssel:

- a Közgyűléshez intézett írásbeli lemondással (lemondó nyilatkozat), azonban ekkor a Közgyűlésnek új elnökségi tagot kell választania

- a határozott idő leteltével,

- a tagság megszűnésével.

Az Elnökség tagjai újraválaszthatók.

2.2 Az Elnökség- a Közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével - az egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.

Az Elnökség egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

Az éves beszámoló elkészítése az Elnökség feladata. Az éves beszámolót az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé elfogadásra.

Az egyesület képviseletére - az egyesület bankszámlája feletti rendelkezést kivéve - az Elnök jogosult, önnálló aláírási joggal.

Az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorlására az Elnök és az Elnökhelyettes jogosult.

2.3 Az Elnökség kizárólagos hatáskörében:

- meghatározza a Közgyűlés által elfogadott kereteken belül a részletes éves költségvetést és munkatervet,

- meghatározza a szervezeti és működési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal

2.4 Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja.

A Felügyelő Bizottság delegált tagja az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

Az ülések az Elnök (akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes) írásban hívja össze, az ülés időpontjának, helyének, napirendi pontjainak megjelölésével, az ülés előtt 8 (nyolc) nappal. A napirend közlését postai úton írásban, az átvételt igazolható módon kell megtenni, illetőleg ha a meghívó átadása személyesen történik, akkor a meghívó átvételét igazolni kell.

Határozatképes, ha az ülésen az Elnökség több mint fele jelen van.

2.5 Az Elnökségi ülés nyilvános, azon külön meghívás nélkül is bárki részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az Elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja. Az ülés nyilvánossága érdekében az elnökségi ülésről szóló tájékoztatást az egyesület internetes és mindenki számára elérhető honlapján közzé kell tenni. Az Elnökség ülésén - tanácskozási joggal - részt vehetnek az egyesület állandó bizottságának elnökei.

2.6 Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség döntéseiről az érintetteket írásban értesíti a döntés meghozatalától számított 8 (nyolc) napon belül. Zárt ülést az Elnök- az érintett erre irányuló kérelme esetén - a személyiségi jogok védelme érdekében vagy jogszabályi előírás alapján rendelhet el.

2.7 Az Elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.

2.8 A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója )Ptk.685. § b) pont), élettársa( továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy                                                                 b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

                                 3. Állandó Bizottságok

 

A Felügyelő Bizottság, mint felügyelő szervezet

 

3.1. Az egyesület és az Elnökség működése törvényességét 3 tagú Felügyelő Bizottság kíséri figyelemmel. A Felügyelő Bizottság tagjait a Közgyűlés választja meg titkos szavazás útján, 2/3-os többségi szavazattal négy (4) évre, az Elnökség megválasztásával egyidejűleg. A felügyelő Bizottság tagjai Elnöküket maguk közül választják.

A Felügyelő Bizottság tagja visszahívható, ha az egyesület céljaival ellentétes magatartást tanúsít, veszélyeztetve ezáltal az egyesület működését, jó hírnevét, illetőleg a tevékenysége során nem tartja be a törvényben vagy az alapszabályban meghatározott rendelkezéseket. A Felügyelő Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg.

 

3.2 A Felügyelő Bizottság ülését annak Elnöke szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban hívja össze az ülés időpontjának, helyének, napirendi programjainak megjelölésével, az ülés előtt lealább 8 (nyolc) nappal. A napirend közlésének írásban vagy az átvételt igazolható egyéb módon kell történnie. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.                 A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.                                   A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak.

3.3 A felügyelő Bizottság  a vezető tisztségviselőktől  jelentést, az egyesület munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.

3.4 A Felügyelő Bizottság delegált tagja tanácskozási joggal részt vesz az  Elnökség ülésein. Tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek. Az egyesület működési - szakmai és gazdasági éves beszámolóját előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a Közgyűlést.

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Közgyűlés ülésének napirendjén szereplő minden olyan előterjesztést, amely a Felügyelő bizottság hatáskörébe tartozó kérdést érint.

3.5 A Felügyelő Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást , hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé:

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az Elnökséget  a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 15 (tizenöt) napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő bizottság is jogosult.                                                         Ha az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

3.6 Munkájába szükség esetén külső szakértőket is bevonhat. Ha ennek pénzügyi kihatása van, akkor ezt csak az elnökség előzetes jóváhagyásával teheti meg.

3.7 Ellenöőzi a szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

3.8 Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés részére.

3.9. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottsági tagok e minőségben nem utasíthatók.

3.10. Az ülés összehívását- az ok és cél megjelölésével-a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az Elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon  belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 15 (tizenöt) napon belüli időpontra történő összehívása felől. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

3.11. Ha a Felügyelő Bizottsági tagok száma az Alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülést összehívja, akkor az egyesület elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles haladéktalanul összehívni a Közgyűlést.

Etikai Bizottság

Az egyesület Etikai Bizottságának elnökét és tagjait a Közgyűlés választja 4 éves időtartamra. Az Etikai Bizottság 3 tagból áll. Feladata elsősorban az egyesületnél esetlegesen felmerülő etikai kérdések vizsgálata, javaslattétel az Elnökség felé pl. a tiszteletbeli tagság kérdésében, vagy tagfelvétel esetén, avagy egyéb tagsági kérdésekben. Egyebekben az Etikai Bizottság működésére értelemszerűen irányadók - saját hatáskörben eljárva - a jelen 3. pontban rögzített, a Felügyelő Bizottságra vonatkozó eljárási szabályok.

                           4. Az egyesület tisztségviselői

4.1. Az egyesület vezető szerve az Elnökség. Az Elnökség 5 tagból áll. Az egyesület képviseletére az Elnök önállóan jogosult. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez minden esetben az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes aláírása szükséges.

4.2. Az Elnök a két közgyűlés között folyamatosan intézi az egyesület ügyeit, beszámol az Elnökség két Közgyűlés közötti tevékenységéről. Felelős az egyesület hosszú távú stratégiai céljainak kialakításáért.                                                                                         Felelős az éves beszámoló, a gazdasági jelentés, az évi költségvetés és az éves munkaterv beterjesztéséért. Felelős az Elnökhelyettes által előkészített Szervezeti és Működési Szabályzat Elnökség elé terjesztéséért. Előkészíti, és szükség szerint vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit. Gondoskodik arról, hogy az Elnökség intézkedései összhangban legyenek a Közgyűlés határozataival.

4.3. Az Elnökhelyettes az Elnököt akadályoztatása esetén - annak időtartamára - az Elnök által meghatározott munkamegosztás szerint helyettesíti. A Közgyűlés az Elnökhelyettest önálló feladatkörrel is megbízhatja.

4.4. A Gazdasági ügyvivő (Számvevő) és a Szervezeti ügyvivő biztosítja a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásához szükséges személyi feltételeket. Folyamatos és eseti adatszolgáltatást végez az egyesület szervei és tisztségviselői részére. Gondoskodik a meghozott határozatok közzétételéről.                                       Felelős az Alapszabályban előírt nyilvánossági követelmények megvalósításáért, a jelentés közzétételéért, a beszámolók, valamint a működés adatainak nyilvánosságra hozataláért. Irányítja a pénztáros munkáját, kezeli az egyesület pénzállományát.       Felelős az egyesület gazdálkodási feladatainak ellátásáért, a tagdíjak beszedésének megszervezéséért, az eredményes vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó munkák szervezéséért, a szükséges pályázatok előkészítéséért.                                                   Felelős az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának előkészítéséért.

Évente előkészíti a "Határozatok Tára"c. kiadványt, valamint az egyesület éves szolgáltatási jegyzékének kiadását és az érintettekhez történő eljuttatását.

4.5. Az egyesület Titkára ellátja az egyesület működése körében felmerülő valamennyi adminisztratív feladatot.

 

                                  5. A határozatok rendje

5.1.A Közgyűlésről, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

5.2. A testületek jegyzőkönyveinek tartalmazniuk  kell különösen:

- az ülés helyét idejét

- megjelent szavazóképes tagok számát (Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság esetében név szerint),

- a véglegesített napirendet

- a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve a hatályukat is,

- a közgyűlési döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az Elnökség és a Felügyelő Bizottság esetében név szerint is).

5.3. A jegyzőkönyvet hitelesítik:

- a közgyűlési jegyzőkönyvet  a jegyzőkönyvvezető és két, a Közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag

- az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a bizottság egy tagja.

5.4. A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni ( Határozatok Tára), amely tartalmazza:

- a határozat véglegesített szövegét,

- a határozat időpontját,

- annak hatályát,

- a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az Elnökség és a Felügyelő Bizottság esetében név szerint).

5.5. A testületek döntéseit 8 (nyolc) napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a "Határozatok Tára"c. kiadványban, így is biztosítva a döntések közzétételét, nyílvánosságát.

 

                         6. A testületi összeférhetetlenség

 

6.1.A testületek határozataiban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

6.2. A szervezetek megszüntét követő 2 (két) évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője (Elnökségnek és felügyelő Bizottság tagja) az a személy, aki olyan szervezetnél töltött be - annak megszüntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

6.3 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamannyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt.

6.4. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizygálója az a személy aki

a) az Elnökség elnöke vagy tagja,

b) a szervezettel a megbizatásán kívűli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás- illetve

d) az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója

 

                           V. Az egyesület gazdálkodása

1. A működéshez szükséges anyagi eszközök forrásai:

* tagdíj, amit az egyesület elsősorban fenntartási-, ügyviteli költségek, valamint az egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használ fel,

* az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel

* az egyesület rendezvényeinek bevételei

* a vagyonjövedelem, az eszközök befektetések bevétele,

* adomány, támogatás, pályázati bevétel

* egyéb bevételek

2. A vagyont pénz- egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.

3. Az egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül - önkéntes társadalmi munkában - látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

4. A gazdálkodási feladatok ellátására tartós munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve munkaviszony keretében munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmazás kérdésében az Elnökség dönt.

5. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak az egyesületi tagdíjat kötelesek megfizetni.

6. Minden vagyon és jövedelem az egyesület alapcéljait szolgálja a non-profit működés alapelvei szerint.

7. Az egyesület számlájának vezetése érdekében bankszámlát nyit egy - a Magyar Köztársaság területén bejegyzett - pénzintézetnél, amely feletti rendelkezéshez minden esetben az Elnök aláírása szükséges.

8. Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A cél szerinti tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait nyilvántartja.

9. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljaiban meghatározott körben használja fel.

10. Az egyesület az éves beszámoló jóváhagyását a Közgyűlés elé terjeszti elfogadásra, amelynek részei:

* a számviteli beszámoló

* a költségvetési támogatás felhasználása

* a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

* a cél szerinti juttatások kimutatása.

* a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kissebségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,

* a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értéke, összege.

A beszámolót 2/3-os szótöbbséggel fogadja el a Közgyűlés az Elnökség előterjesztése és a Felügyelő Bizottság véleményezése birtokában. Az egyesület köteles a gazdasági jelentést a tárgy évet követő évben, legkésőbb május 31. napjáig elfogadni, majd legkésőbb junius 30. napjáig gondoskodni arról, hogy az egyesület internetes és mindenki számára elérhető honlapján közzétételre kerüljön.

 

                    VI. Az egyesület működésének nyilvánossága

1. Az egyesület a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal az egyesület internetes és más mindenki számára elérhető honlapján közzé teszi a Közgyűlésről szóló tájékoztatását, valamint arról postai úton írásban az átvételt igazolható módon tájékoztatja arról a tagokat, ha a meghívó átadása személyesen történik, akkor a meghívó átvételét igazolni kell.

2. Az egyesület a szolgáltatásairól évente szolgáltatási jegyzéket jelentet meg, amely tartalmazza a szolgáltatás fajtáját, igénybevételi feltételeit. A szolgáltatási jegyzéket postai úton juttatja el az általa szolgált partneri körhöz, valamint az egyesület internetes és mindenki számára elérhető honlapján közzéteszi.

3. Az egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.

4. Az egyesület működésével kapcsolatos keletkezett iratokba az Elnökkel előre egyeztetett időpontban bárki szabadon betekinthet, azokat tanulmányozhatja, illetőleg saját költségén másolatot készíthet azzal, hogy a betekintést akkor lehet korlátozni vagy kizárni, ha az sérti a személyiségi jogokat vagy az adatvédelmet.

5. Az egyesület éves gazdasági jelentésébe bárki betekinthet, arról - a saját költségére - másolatot készíthet. A működés adatait és a beszámolókat mindemellett az egyesület internetes honlapján közzé kell tenni. Mivel a jelentésnek része az egyesület beszámolója, valamint működésének és szaktevékenységének legfontosabb adatai, ezek nyilvánosságára is ugyanez a szabály vonatkozik.

 

                         VII. Az egyesület megszűnése

1.  Az egyesület megszűnik, ha:

- feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja, valamint

- a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

2.  Az egyesület megszűnése estén az egyesület fennmaradó vagyonáról a Közgyűlés dönt, ennek hiányában az állam tulajdonába kerül, és az egyesület célját szolgáló közérdekű célra kell fordítani, melyről az egyesület utolsó Elnöke köteles gondoskodni.

 

                                 VIII. Zárt rendelkezések

 

1. Bármely külföldi vagy belföldi természetes vagy jogi személy, társaság, alapítvány, egyesület vagy más társadalmi szervezet tag az  egyesületnek további támogatást nyújthat pénzbeli és nem pénzbeli juttatás formájában, illetőleg adományt bocsáthat rendelkezésre az egyesület céljaira, amely támogatások, illetőleg adományok az egyesület bevételeit képezik.

Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmére. Az egyesület nevében vagy javára csak a szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető adománygyűjtés.

2.A szervezet támogatóit és a szervezet szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezményeket a szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 6.§ -a szabályozza.

3. Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. (Etv.), valamint a szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvények vonatkozó rendelkezései irányadóak.

4. A jelen alapszabályt az alakuló Közgyűlés 2012. március 21. napján egyhangúlag elfogadta.

 

Budapest, 2012. március 21.

 

 

 

 

 

Oldal: ALAPSZABÁLY
Üdvözöljük Honlapunkon BOROSTYÁN LOVAGREND HUMANITÁRIUS EGYESÜLET - © 2008 - 2024 - borostyan-lovagrend.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat